Forex alakzatok

Technikai elemzs Technikai elemzs-Japn gyertya alakzatok A Japn gyertya alakzatok 2 csoportra oszthatak: 1. Trendfordult elrejelz alakzatok 2. Uma meglv trendet megerst alakzatok 1. Trendfordult elrejelz alakzatok: Ezek az alakzatok a piacon uralkod aktulis tendência vgt s megfordulst vettik elre. Az egyes alakzatok erssge meglehetsen vltoz. A legersebb jelzs alakzatok kz tartozik a kalapcs (emelkedst jelez) s az akasztott ember (cskkenst jelez) mint bika s medve formcik. A japn gyertya alakzatok akkor a legpontosabbak, ha eyy erteljes hossztv rmozgsok utn jelennek meg s megerstst nyernek a piaci geometribl. S rtelmezsk illeszkedik a trendhez hossztvon. Egy olyan vletlenl felbukkan alakzat, amely fggetlen az uralkod piaci krlmnyektl, egyltaln nem br semmilyen vals rtkkel az elrejelzs szempontjbl s kvl esik a mi rdekldsi krnkbl. Egy mozgs lehetsges kvetkezmnyeit sohasem rtkeljk ki kizrlag a japn gyertya alakzatokbl. Ahhoz, hogy megllaptsuk egy rmozgs lehetsges kvetkezmnyeit egy alakzat megjelenst kveten, um geometrit kell segtsgl hvnunk illetve a korrekci s a meglv trend kztti tartomnyt kell megvizsglnunk. Trendfordt alakzatok a cscsokon kialakulva Hullcsillag alakzat - um legersebb trendfordt alakzat, egyedl tnik fel. Hossz fels rnykrl s kis testrl lehet felismerni. Uma prova de um fetete legtbbszr. A gyertya azt fejezi ki, por favor, não é um sikerlt j cscsot kialaktani, megjelentek az eladk s a nyitrfolyam al szortottk az rakat. Esthajnal Csillag - Egy hrom gyertybl ll japngyertya formci. Az os gyertya fehr, s a piac erssgt tkrzi. Az alakzat kzps elem egy doji, vagy egy nagyon kis test fekete gyertya. Az alakzat utols gyertyja fekete - fontos, hogy alacsonyabban zrjon az els gyertya nyitrfolyamnl. Medve tlel alakzat - um legersebb a kt gyertybl ll cskkenst jelz alakzatok kzl. Az els gyertya fehr, amely a befekteti optimizmust tkrzi. A msodik gyertya az els gyertya zrrfolyama felett nyit (rrs), habr a befektetk kptelenek fenntartani az emelked trendet ezalatt az id alatt, az rrs bezrul s egy erteljes cskkens kvetkezik ser, amely az els gyertya nyitrfolyama al viszi le az rakat. Um fekete medve gyertya telges testvel befedi az els fehr gyertyt, s a formci annl ersebb, ha um msodik gyertyaknt egy marubozu alakul ki. Stt felhtakar - ez az alakzat nagyon hasonlt a medve tlel alakzathoz, annyi klnbsggel, hogy a msodik, fekete gyertya zrrnak a szintje klnbzik a medve tlel alakzattl. Ebben az esetben a fekete medve gyertya az els gyertya felett nyit, habr a fehr gyertya testnek a szintjn zr, anlkl hogy meghaladn annak a zr rfolyamt. Fontos, hogy a msodik gyertya zrra haladja meg az els gyertya testnek az 50-t. Kalapcs Hajnalcsillag Medves tlel Piercing line 2. A meglv trend folytatst megerst alakzatok Emelked tendência foliar: jelz alakzatok Hrom fehr katona - ez egy folytatd trendet jelz alakzat, normlisan a piac egy stabilabb idszaka utn jelenik meg, vagy egy piaci korrekci utn. Hrom egymst kvet fehr gyertya a meglv trend folytatst jelzi elre. Egy hrom gyertybl ll alakzat jelenik meg, mivel tovbbi gyertyk megjelense vrhat az elz gyertya zr szintjn, e egyrtelm piaci ersdst mutat. Hrom-bika alakzat - egy olyan alakzat, e mínimo 5 gyertybl ll. Az os egy erteljes fehr bika gyertya, em vez de 3 egymst kvet, kistest fekete gyertya kvet, amik egyre alacsonyabb szinteken zrnak, s mindhrom az els nagy fehr gyertya testnek a mretn bell marad. Az utols gyertya a formcin bell egy nagy fehr gyertya, e um legels gyertya zrrfolyama felett zr. Cskken trend folytatst jelz alakzatok Hrom fekete holl Hrom medve alakzatMirl é szl a forex Tegyk fel. Hogy fogadst kt a bartjval, hogy a ra a jelenlegirl (ami mondjuk 230 HUF) felmegy 250 ft-ra. Um fogadst gy kti, hogy ha n nyer, akkor a bartja fizeti ki a 20 ft klnbzetet. Ha veszt. N fizeti ki a klnbzetet. St, azt é meghatrozhatja, mennyit akar kockztatni. Ez tulajdonkppen egy biztonsgi hl (Stop-Loss). Arra é fogadhat, hogy a ra megy lefel. 200 ft-ig. Gy 30 ft haszna lesz. Persze felfel é kifesztheti a biztonsgi hlt. Ez persze egy leegyszerstett vltozata a forexnek. A kereskeds nagy mennyisgben (lot) trtnik. 1 lote 100.000 egysg. Legkisebb 0.1 lot valahol 0.01 lot. Teht ha akar venni 0.1 lot mennyisg EUR-t USD-ral szemben. Akkor ez azt jelenti. Hogy 1.3036x1000013036 USD. Ijeszten nz ki. Ugye. Mondhatja, hogy honnan lesz ennyi pnzem. De nem kell. Por favor, receba o seu pedido para obter mais informações sobre o assunto. Por favor, clique aqui. Nzzk jra az elz pldt. Tegyk fel, hogy a tketttet 200-nak vlasztja. 1.3036x1000020065.18 USD. Teht ennyi fedezet kell. Hogy a rendelkezsre lljon (margem). A maioria dos nzznk egy pldt um lucro szerzsre. Vegyk az AUDUSD kereszt-rfolyamot. A jelenlegi ra 0.9392 n arra fogad. Hogy emelkedni fog a kurzus 0.9448 ig teht 56 ​​pipet mozdul el, s ezen a szinten kvnja realizam um lucro. 0.1 lote x 0.9392 200 46.56 USD fedezet szksges. A haszon pedig mivel 0.1 lot mennyisget vett, gy 1 pip 1 - t r (ha 1 lot-ot venne, akkor 10 s gy tovbb), teht a haszon 56. (1 pip rtke attl é fgg, hogy melyik valuta prrol van sz. Pl gbpjpy nl 1 pip. 0,1 lotnl 1,23 - t r). Azt megllaptani, hogy merre fog az rfolyam, vagyis spekullni a Technika elemzssel svagy a fundlis elemzssel lehet. Illetve ennek a kettnek az tvzsvel Technikai elemzs A technikai elemzs modulban historikus rszvnyrfolyamokat jelenthet meg, illetve a rendelkezsre ll eszkzk segtsgvel lehetsge nylik a grafikonok elemzsre, a vrhat rfolyamalakuls elrejelzsre. A technikai elemzs a piaci folyamatok tanulmnyozsa grafikonok segtsgvel, abbl a clbl, hogy a jvbeli rfolyamok alakulsa elrejelezhetv vljon. A technikai elemzs elmletei s a hozzjuk kapcsold gazdag eszkztr nhny alapvet felttelezsbl indul ki. 1. Az rfolyamban minden benne van Ez azt jelenti, hogy az aktulis rfolyam pontosan tkrzi a piac ltal ismert informcikat, mint pldul a keresletet s knlatot, politikai tnyezket, piaci vrakozsokat. Az igazi chartista elemz csak az rfolyammozgsokkal foglalkozik, figyelmen kvl hagyva a vltozsok okait. 2. Lteznek alakzatok A chartist elemzs alakzatokat azonost, melyek a piac viselkedse szempontjbl jelentssggel brnak. Sok ismert alakzat esetben nagy a valsznsge annak, hogy ismtelten ugyanolyan piaci hatst jeleznek elre. 3. A trtnelem ismtli nmagt A technikai alakzatokat tbb mint 100 vvel ezeltt fedeztk fel s kategorizltk. Annak a mdja ahogyan ezek az alakzatok ismtldnek azt mutatjk, hogy az emberi gondolkods alig vltozik az id mlsval. Amennyiben a fent emltett alapelvek igaznak bizonyulnnak, akkor a technikai elemzs ltalnosan elfogadott elrejelz eszkz lehetne a befektetk szmra. Um valsgban a technikai elemzs sem ad tkletes vlaszt a befektetk krdseire, um trtnelem nem mindig ismtli pontosan nmagt s az alakzatok sem gy jelennek meg, mint azeltt. Az elmlet brli szerint a technikai elemzs egy szubjektv rtelmez eszkz grafikonok s a piaci viselkeds elrejelzshez, ersen befolysolva a technikai elemz kpessgeitl, szemlyisgtl. A jvt nem lehet megjsolni biztosan mltbeli esemnyekbl. A technikai elemz hatrozza meg a valsznsgt, hogy egy adott helyzetben elll-e a vrt eredmny. Ez a valsznsg bizonyos esetben igen magas. A kvetkez tblzat a technikai elemzs erssgeit s gyengesgeit foglalja ssze. A technikai elemzs kpes figyelemmel ksrni az instrumentumok szles skljt, belamente piacon. Mivel a technikai elemzs bizonyos fokig szubjektv s lehetsg nylik az egyni rtelmezsre, megvan a veszlye annak, hogy az elemz elrejelzse emocionlis alapon szletik. Um grafikonok hasznlhatk adatsorok elemzsre egy rtl egy vszzadig terjed idskln. Nem szksgszeren igaz az a hipotzis, por favor, um mlt mindig elre jelzi a jv esemnyeit. Rengeteg elemz eszkz s technika ltezik, melyet azrt fejlesztettek ki, hogy kielgtse a klnbz piaci szektorok ignyt. A technikai elemzs egy esemny bekvetkezsnek a valsznsgvel Foglalkozik s nem magval a biztos esemnnyel. A technikai elemzs alapelveit knny megrteni, um piac mkdsi elvei alapjn fejlesztettk ki. Um charita elemzs azzal foglalkozik, e um jelen pillanatban um piacon trtnik. Elengedhetetlen az elemzs sikerhez, hogy a felhasznlt informci pontos s aktulis legyen. Nevt megalkotjrl Charles Dow-rl kapta. Az omlet clja hossz tv trendek azonostsa a rszvnyrfolyamokra vonatkozan Dow a piacok viselkedst tanulmnyozva hat alapelvet fogalmazott meg: 1. Az tlagban minden benne van Az sszessge s tendencija a tzsdei tranzakciknak reprezentlja a piac teljes ismerett a mlttal kapcsolatban, a piac azonnal reagl minden olyan informci Hatsra, mely a kereslet s knlat egyenslyra hatssal van. 2. Um piacnak de trendje ltezik Elsdleges vagy f tendência: egy vig vagy tovbb tart, olyan mint az raply Msodlagos vagy kzps tendência: olyan mint a hullmok a tengeren, 3 httl 3 hnapig tarthat. Tendência de Kis: hortelã de olya com fodrozds a hullm tetejn, kevesebb mint 3 htig tart. Emelked trendrl beszlnk amikor az rfolyamok, feljebb s feljebb emelkednek, meghaladva a korbbi cscsokat, ms szval, amikor a cscsok s a vlgyek egyre feljebb kerlnek. A essência de Emelked tende a tendência de cskken, amikor az rfolyamok egyre alacsonyabb szintre esnek, vagyis a cscspontok s vlgyek egyre alacsonyabb szinteken alakulnak ki. (Kp) 3. Az ossdleges trendnek hrom szakasza van Felhalmozds: oldalmozgs tapasztalhat, okos, tjkozott befektetk vsrolnak ebben a szakaszban. Tendência Emelked: tbb befektet vsrol elemzsek, jsghrek nyomn. Br uma tendência emelked az rfolyamok ingadoznak korrekci vagy visszaess alatt. Cscspont: um piaci rfolyamcscs utn jabb felhalmozs kvetkezik, mialatt a befektetk aktivitsa nvekszik a szles krben ismertt vlt informcik hatsra. A harmadik szakasz vgt cskken trenddel lehet jellemezni, majd visszatrnk a kiindul felhalmozsi szakaszhoz. 4. Az tlagoknak igazolniuk kell egymst A piac meghatroz indexeinek azonos irnyba kell mozogniuk a piaci trend altmasztshoz. 5. Um forgalomnak é vissza kell igazolnia uma tendência A forgalom a teljes kereskedsi aktivitst reprezentlja egy pnzgyi termk esetn, egy meghatrozott idszakon bell. A forgalom fontos kiegszt informci a piaci jelzsek meghatrozsakor, uma forgalom a f trend irnyban nvekszik. 6.Egy trend vrhatan addig ltezik, amg meghatrozott jelzs nem rkezik megfordulsrl. Ez az alapja uma tendência elemzsnek, de nem mindig knny felismerni um trendfordult. Vajon a vltozs csak egy korrekci vagy pedig a kezdete a cskken trendnek 1938-ban publiklta Ralph Nelson Elliot Hullm Elmlet cm tanulmnyt, mely segt megmagyarzni, hogy mirt s hogyan alakulnak ki bizonyos alakzatok s ezek mit jeleznek elre. Elliot figyelembe vette Dow eredeti, emelked trendre vonatkoz tzist, de gy vlte, hogy az alakzatoknak ismtld ritmusa van, melyek 5 emelked irny hullmbl s hrom cskken hullmbl llnak. Ezek a ritmikus alakzatok egy szles idhorizonton keresztl ismtldnek s ciklusoknak hvjk ket. Elliot szerint a ciklusokon bell ugyanazok az alakzatok jelennek meg. A fejld szakaszban 1,3 s 5 cscsok, melyet lkshullmoknak nevezett, 2 s 4 mlypontok, melyet korrekcis hullmoknak nevezett. Minden tdik nullm utn, uma piac egy hrom hullmbl ll korrekcin megy keresztl (a, b s c). Elliot hullmelmlett manapsg szmtalan piacon alkalmazzk, hrom fontos szempont alapjn: - Alakzatok: az elmlet legfontosabb eleme, hogy lteznek alakzatok, melyek ciklikusan ismtldnek. - Id: az id sszefggseibl meg lehet hatrozni a hullmalakzatokat. Elliot tbb ciklust é lejegyzett, melyek 100-150 ves risciklusoktl az apr napon belli ciklusokig, szles skln mozoghatnak. - Arny: Elliot lejegyezte, hogy egy teljes ciklusban 8 hullm tallhat, msokban 34 s 144 hullm. Ugyancsak felfedezte a matematikai sszefggst a klnbz hullmok arnya kztt. A cscsok s vlgyek arnyainak elemzse sorn Elliot felfedezte, hogy egy cscs magassga a kvetkez cscs magassghoz viszonytva gyakran 0,618, um megelz cscs magassghoz kpest pedig nagyjbl 1,618. Minden msodik hullm kztt az arny szintn lland, kb. 2.618. Az 1.618-como rtk reciproka 0,618 s 2,618 reciproka 0,382, melynek szintn fontos szerepe van Elliot elmletben. Um sorozat, melyet Elliot felismert az rfolyamok elemzse sorn, sok helyen megjelenik a termszetben is s elszr az olasz Leonardo Pisano Fibonacci rta le a 13. szzadban. Um sorozat a kvetkez: 0, 1, 1, 2, 3, 5, 8, 13, 21, 34, 55, 89, 144. Um sorozat brmely elemt az elz kt elem sszeadsval kapjuk meg. Elliot eredeti tanulmnyt rszvnypiaci indexekre alapozta, s mg mindig eredmnyesen hasznljk piaci folyamatok osztlyozsra s elrejelzsre. A technika nem hasznlhat tl jy egyedi rszvnyek s gyenge forgalm instrumentumok elemzsre, viszont nagy forgalm instrumentumok s likvid piacok esetn, mint pldul hatrids devizapiac, arany vagy aktv hatrids piacok, igen jl alkalmazhat. Vannak akik csupn ennek az elmletnek az alkalmazsval elemzik a piacot, s tesznek haszonra szert. Az alapvet hullmformk tartoznak ide, melyek ciklikusan ismtldnek. A ciklus terjedelmtl fggen, minden hullmsorozat kibvthet vagy feloszthat tovbbi 5 s 3 hullmra. Um hullmok szma mindig a Fibonacci sorozatot kveti. Br a hullmok nem mindig kvetik az elmleti alakjukat s nha extra hullmok jelennek meg a harmadik s az tdik hullmban, nagyon szokatlan plusz hullmot ltni az els fzisban. Korrekcis hullmok (a, b, c) szintn ltrehozhatnak alakzatokat, melyek a kvetkezk lehetnek: Cikk-cakk: 5, 3, 5 Sk: 3, 3, 5 Hromszgek: emelked, cskken, szablyos. Az Elliot hullmelmletben a hromszgek mindig t szakaszbl llnak (a-tl e-ig). Sszetett: dupla, tripla vagy tbbszrs hrmasok: sszetett korrekcinl a hrmasok felplhetnek a cikk-cakk, sk s hromszgek kombincijbl é. A korrekcis alakzatok nagyon sszetettek s nehz felismerni ket. Az arnyok elemzst az rfolyamok vrhat mozgsnak elrejelzsre hasznljk. A visszalps egy a trenddel ellenkez irny mozgs vissza az elz trendig. Tipikus felhasznlsi terlete a Fibonacci arnyoknak a bekvetkez visszalps clrnak meghatrozsa. Egyltaln nem egyszer meghatrozni a ciklusokat az Elliot hullmelmlet segtsgvel. Br a ciklusok lteznek, sokkal nehezebb azonostani jelents cscsokat s vlgyeket a Fibonacci szmok hasznlatval. Technikai vs. fundlis elemzs A fundamentlis elemzs minden olyan faktort figyelembe vesz az elemzse sorn, mely hatssal lehet egy instrumentum tnyleges bels rtkre. Ez a bels rtk jelzsl szolgl a kereslet-knlat trvnyt figyelembe vev elemz szmra, hiszen ha a bels rtk alatta van aktulis piaci rnak, akkor az instrumentum tlrtkelt s the kell adni, ha visas uma bels rtl alacsonyabb menta a piaci r, akkor venni Kell, mivel az instrumentum alulrtkelt. Ezzel szemben a technicista elemz nem keresi az okokat, egyszeren a piaci mozgsok trvnyszersgeit tanulmnyozza s ez alapjn von le kvetkeztetseket a jvre vonatkozan. Az amerikai tzsdken sok piaci szerepl hasznlja a technikai elemzst sszektve a fundlis elemzssel kereskedsi stratgijnak meghatrozsa sorn. Nagy elnye a technikai elemzsnek, hogy a tapasztalt technikai elemz kpes egyszerre tbb piacot s piaci instrumentumot figyelemmel ksrni, mg a fundamentlis elemznek ismernie kell az egyes piacok sajtsgait.